2008. ápr. 3.
2008. márc. 29.
"csak szeretni"
(http://catchycolors.blogspot.com ---> miközben nézed a képeket ebben a bejegyzésben, ezt a fotoblog oldalt is lődd be, s hallgasd a háttérzenét. aztán persze azon az oldalon is kutathatsz, hiszen gyönyörűek a képek)

























“Egyetlen dolgom e földön, a szeretet.”









“Aki szeret, annak fickándozik a szíve. Annak az élete színes, és süt a napja. Aki nem szeret, olyan tájakon jár, ahol nem süt a nap.”













-mostanában olyan dolgok kifejezésére törekszem, melyekre kevesek a szavak. túlszárnyalnak minden kimondhatón, nem csoda, hogy ide is oly rég óta írtam. filmmel, képpel, érintéssel, gondolattal, zenével próbálom megfogni a mélységeket.

A lelki ember egész életében a legtisztább szeretetet tanulja. Olyan képeket hoztam, amelyek nagy tanítómestereink ebben, és puszta lényükkel súgnak valamit, ami messze emberfeletti, és halhatatlan. Nem írom alá, mit, miért, a csend és a belső látás segítség.

2008. febr. 5.
.JAVALLAT

"Ez a tisztaság bizony nagyon szép, csak hogyha megengeded,én az utolsó percben kezdem,mert nem csak szép, de a legmagányosabb is!
Felnézhetsz, vége van.Ne félj, megtartom magam;olyan szennyesnek, hogy az neked is jó.Önként adtam pár részem, nehogy elvegyék tőlem.A megmaradt azt kéri, te légy a hóhér.
Valami fénytől védett, száraz, hűvös helyen,vedd majd a szíved mellé fáradt jobbik felem!Szalajtok csöppet, sajnálom, hogynincsen pénzem, nevem.Tudod, kettőnk is kevés arra, hogyahhoz elég romlott legyen.Hát lettem virág, csak szép csendesen,s csak a pillád mögüli fény kell nekem....Felnézhetsz.........Valaki meg kell szüljön.Valaki meg kell tartson.Kell, hogy vigasztaljam,kell, hogy vigasztaljon.És ha valaki fel kell adjon, ha valaki meg kell csaljon,azt is tőled kérem!Csakis tőled várom!"
Felnézhetsz, vége van.Ne félj, megtartom magam;olyan szennyesnek, hogy az neked is jó.Önként adtam pár részem, nehogy elvegyék tőlem.A megmaradt azt kéri, te légy a hóhér.
Valami fénytől védett, száraz, hűvös helyen,vedd majd a szíved mellé fáradt jobbik felem!Szalajtok csöppet, sajnálom, hogynincsen pénzem, nevem.Tudod, kettőnk is kevés arra, hogyahhoz elég romlott legyen.Hát lettem virág, csak szép csendesen,s csak a pillád mögüli fény kell nekem....Felnézhetsz.........Valaki meg kell szüljön.Valaki meg kell tartson.Kell, hogy vigasztaljam,kell, hogy vigasztaljon.És ha valaki fel kell adjon, ha valaki meg kell csaljon,azt is tőled kérem!Csakis tőled várom!"
2008. jan. 30.
.."békésebb dobbanás, bárcsak több volna tán"
2008. jan. 1.
2007. dec. 18.
pillanat-ürítés
Arcokat tegezünk magunknak a tömegből. Mi hívjuk magunkhoz, vagy minket von valami hozzá? Hamvadó fények között pár sugár. Meg kell tudakolni honnan jött? Elég csak elfogadni? Mindent elfeledve? De később se feledd, hogy akkor mindent elfeledtél, nem az voltál, akit alkottak, akkor egy igaz arc kilüktethetett belőled. Várj, és ne várj el. Vigyázz!

Édes melankólia. Olvadás a kietlenségben. Kosztolányi lélektársaként, három szót kívántam mindenkinek Karácsonyra, de inkább az adventre, mert a várakozás talán többet rejt a cél-ünnepnél. Ég, Bohóc, Gyermek. És az ötvözött negyediket: boldogság.
Szépen építkeznek a dolgok, s most én vagyok az, ki kissé háttérbe vonul. Saját arcával, egész lényével, igazi mélyével nem mutatkozik. Egyre bohócabb. Bohóc gyermek. Már nem kis lóti-futi, őszinteségével nem ad vélt-terheket, már az igazat, nevetésben oldja. Próbál adni, és néha fél abba a tükörbe lesni, amit mutat. De szeret egyedül is lenni, megbeszélni magával a dolgokat.
„számon lakat, szívem voltál, mely megszakadt”
Felolvasóest. Adok majd egy listát. Bár nem pótolja az élményt.
Ma is felfedeztem, hogy létezik egy zenélő szökőkút Juhász Gyula idézettel.
Hogy mi történik a dolgok másik oldalán? Fordítsuk meg őket, s vegyük észre, hogy ugyanazt a látványt nyújtják. Hiába nézünk a dolgok mögé, míg a szemünket nem vájjuk ki, és nem fordítunk szemléletünkön is. Figyeld, minden csak ráolvasás, fekete, fekete, fekete. És életre kelnek magvaink. Múlt, tapasztalat, félelem, és még mennyiféle alkotó!
„miért nem érzem jól magam, kényeztethetnélek. elboríthatnálak csókkal, s elveszíthetnélek”
Figyeld meg a kagylóhéj-lelkem, egy Kosztolányi verset rejt. Elárul, és a legnagyobb tanácsot adja mindenkinek, aki igazán olvassa!
Szeretettel
Vigyázz.
Ez a nagy pillanat.
Egy ember jön feléd, bemutatkozik,
már tárja kezét, most lát legelőször,
rád néz
s elviszi majd az arcod, a hangod
s őrzi.
Lélek csak az ember a többi
emberek lelkében,
törékeny gondolatokból faragott,
száztitku, halovány emlék,
mely néha a fellegekig magasul.
Légy méltó e testvéráhitatos várakozására
s remegjen által a tudat,
hogy most történhet valami,
ami még nem volt,
mióta áll a világ
s Isten kezében se reszketett úgy
sáranyagod, mint most
az ő kezében,
ki megteremt igazán,
fényből, szeretetből,
Ő, a te rokonod,
Ő, a te Urad, Istened.
Nézz rá,
büszkén s alázatosan is,
mint aki megszületett és aki meghal.
Ne félj.
Röpitsd feléje a te életed
s egyedülvalóságod, mely neki
oly idegen,
hogy beleborzong
és megért.
Légy őszinte, tiszta, bátor.
Adj példát.
Szemvillanás csak s kész a bűn
és az örökre tart,
örökre büntet,
öngyilkos haraggal
és összetöri az emlékedet,
téged.
Ne hazudj.
Ne halj meg.
Élj benne.
Ez a nagy pillanat.
Vigyázz.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)








