kövek, állatok, keressétek meg magatoknak Orpheuszotokat..

állandó mozgás magasság és mélység között és a magasság és a mélység érzése, mintha állandóan lépcsőn mennék fölfelé, megpihenve néha a felhőkön, látva a Napot, s látva az árnyékot

"csak az itt, csak a most"

Ha rajtakapjuk gondolatainkat, hogy az emlékmezőnkön szeretnének legelészni, rántsuk vissza, zabolázzuk meg őket, mondván, hogy nincs ott semmi keresnivalójuk. Az emlékmező hervadó füvétől és halott virágaitól csak felfúvódni lehet. Mert először is a múlt irrealitás, hiszen már nincsen. Franz Werfel híres regényében (amely A meg nem születettek csillaga címet viseli), olvasható ez a mondat, ami talán a legfontosabb: AZ, AMI VAGY, MÁR JUTALOM ÉS BÜNTETÉS AZÉRT, AMI VAGY. Érted? Földi tartózkodásod során soha ne érezd úgy, hogy tartozások, adósságok nyomasztanak, mert ezek nem léteznek. Minden számla mindig meg van fizetve - az életeddel!
Hagyjuk a fenébe a jövőt! Először is, nem tudhatjuk, hogy mennyi vonatkozik belőle ránk! Úgy hallottam, hogy az ember halandó. És a jövő éppen olyan irrealitás, mint a múlt. Még nincs. Ne foglalkozzunk vele! Jézusnak igaza van: Elég minden napnak a maga baja. És mikorra várod a mindennapi kenyeredet? Mára! Csakis mára.

Emlékezés egy stagediving fesztiválra

belevéstük magunkat a videókba és fotográfiákba

"csak szeretni"

(http://catchycolors.blogspot.com ---> miközben nézed a képeket ebben a bejegyzésben, ezt a fotoblog oldalt is lődd be, s hallgasd a háttérzenét. aztán persze azon az oldalon is kutathatsz, hiszen gyönyörűek a képek)

“Egyetlen dolgom e földön, a szeretet.”

“Aki szeret, annak fickándozik a szíve. Annak az élete színes, és süt a napja. Aki nem szeret, olyan tájakon jár, ahol nem süt a nap.”

"amikor szeretsz valakit, sokat pislogsz s apró csillagocskák jönnek ki belőled"

-mostanában olyan dolgok kifejezésére törekszem, melyekre kevesek a szavak. túlszárnyalnak minden kimondhatón, nem csoda, hogy ide is oly rég óta írtam. filmmel, képpel, érintéssel, gondolattal, zenével próbálom megfogni a mélységeket.

A lelki ember egész életében a legtisztább szeretetet tanulja. Olyan képeket hoztam, amelyek nagy tanítómestereink ebben, és puszta lényükkel súgnak valamit, ami messze emberfeletti, és halhatatlan. Nem írom alá, mit, miért, a csend és a belső látás segítség.

.JAVALLAT

"Ez a tisztaság bizony nagyon szép, csak hogyha megengeded,én az utolsó percben kezdem,mert nem csak szép, de a legmagányosabb is!
Felnézhetsz, vége van.Ne félj, megtartom magam;olyan szennyesnek, hogy az neked is jó.Önként adtam pár részem, nehogy elvegyék tőlem.A megmaradt azt kéri, te légy a hóhér.
Valami fénytől védett, száraz, hűvös helyen,vedd majd a szíved mellé fáradt jobbik felem!Szalajtok csöppet, sajnálom, hogynincsen pénzem, nevem.Tudod, kettőnk is kevés arra, hogyahhoz elég romlott legyen.Hát lettem virág, csak szép csendesen,s csak a pillád mögüli fény kell nekem....Felnézhetsz.........Valaki meg kell szüljön.Valaki meg kell tartson.Kell, hogy vigasztaljam,kell, hogy vigasztaljon.És ha valaki fel kell adjon, ha valaki meg kell csaljon,azt is tőled kérem!Csakis tőled várom!"

.."békésebb dobbanás, bárcsak több volna tán"

" csönd teljes szabadságot ad, hogy megértsem azt a világot, amelyben
minden működött, és megtaláljam azt a pillanatot, amikor minden elromlott "

Küzdjetek! Ha az kell, újra írok. Vívjátok meg harcaitokat...legfőképp önmagatokkal!

És Te mivel fizetnél azért....

...., hogy szembenézzek önmagammal?